Tajvan kultúrája rendkívül sokszínű, a kulturális élet pezsgő.

Az irodalmi és kulturális életben érvényesülnek a hagyományos és a modern, a keleti és nyugati, a helyi és nemzetközi hatások. Színesíti a kulturális életet a tajvani őslakosok kultúrájának növekvő megbecsülése.

Jellemző a hagyományos kínai népművészet és népszokások kultiválása, így a fametszet, bábjátékok, papírkivágás, lampion-készítés, pecsétvésés, stb., amelyek kapcsolódnak a világi és vallási ünnepekhez (lampion fesztivál, sárkányhajó fesztivál).

Sokszínű a festészet, amely magában foglalja a hagyományos kínai tus- és vízfestészetet, csakúgy mint a modern irányzatokat is. A tajvani szobrászművészetnek nem voltak a festészethez hasonló hagyományai, de az elmúlt évtizedekben született néhány nemzetközileg is elismert alkotás. Magas szinten áll a kerámia művészet.

A kínai művészet legnagyobb kincsestára a tajpeji Nemzeti Palota Múzeum, amelyet a szakértők a British Museummal és a Louvre-val együtt emlegetnek. Gyűjteményében 640 ezer művészeti alkotás szerepel, közöttük a kínai császárok legértékesebb kincsei ősidőktől a század elejéig. A gyűjteményt a menekülő Kuomintang kormányzat 1949-ben hozta át a szigetre. Az anyag gazdagságára jellemző, hogy egy időben csak egy százalékát tudják bemutatni.

A Nemzeti Palota Múzeum mellett számos múzeum és mintegy 150 képtár található sziget-szerte. 1975-ben még csak egy képtár működött! Ezekben gyakran a világ leghíresebb gyűjteményeiből rendeznek kiállítást.

Sokszínű és fejlett a zeneművészet: a hagyományos pekingi és tajvani opera, a nyugati klasszikus zene és opera, a szórakoztató zene egyaránt népszerű.Világhírű előadóművészek gyakran keresik fel a szigetet. A tajvani filmművészetnek a korábbi évtizedekben sikerült sajátos stílust kialakítani, de újabban az amerikai filmipar befolyása itt is dominánssá vált.

Előírás, hogy a köztereket, középületeket művészeti alkotásokkal kell díszíteni.

A kínai hagyományok és a modern külföldi irányzatok hatására a mai tajvani irodalmat a pluralitás és a multikulturális jelleg jellemzi.

Az oktatás Tajvanon magas szinten áll, szakértők ezt a "gazdasági csoda" egyik meghatározó tényezőjének tekintik. Az oktatási költségek zömét az állam fedezi. A pedagógusok adómentességet élveznek. 1968 óta kötelező a kilenc éves iskolai tanulás. Az elemi és a középiskola hat-hat osztályos, a főiskolák és egyetemek 4-7 évesek. A továbbtanulás magas fokára jellemző, hogy a 6-21 éves korosztályba tartozók 85 százaléka van beiskolázva. Nagy számú tajvani fiatal tanul a legnevesebb külföldi egyetemeken vagy szerez tudományos fokozatot. Az angol nyelvtudás elég általános. Tajpejben és több tajvani nagyvárosban működnek nemzetközi elemi és középiskolák, ahol a külföldi és tajvani diákok angol, francia, német, japán és más nyelveken tanulhatnak.

A tajvani kormányzat külföldi, így magyar fiataloknak is biztosít évente néhány ösztöndíjat kínai nyelvű képzésre. Ez ügyben a budapesti Tajpej Képviseleti Iroda (Taipei Representative Office, 1088 Budapest, Rákóczi út 1-3. III. em. tel: 266-2884, 266-5154) ad felvilágosítást. Mód van a kínai nyelv tanulására önköltséges alapon is a Tajvani Tanárképző Egyetem Mandarin Kínai Nyelviskolájában (Mandarin Training Center - National Taiwan Normal University), a Tajvani Állami Egyetem Nyelvközpontjának Kínai Nyelvi Részlegénél (Chinese Language Division - Language Center, National Taiwan University), és más felsőoktatási intézményekben.

Tajvanon a GDP 2,5 százalékát fordítják tudományos kutatásra és fejlesztésre. A három legnagyobb finanszírozó szerv közül a Kínai Tudományos Akadémia (Academia Sinica) tavaly114, a Gazdasági Minisztérium 561, a Nemzeti Tudományos Tanács pedig 473 millió USD összeget fordított K+F célokra. A tudományos kutatók száma több mint 70 ezer, azon belül a magán szektorban 45, a főiskolákon és egyetemeken 16 ezer. Kiemelt kutatási terület az informatika, a biotechnológia, a repülési és űrtechnológia.A tudományos élet eredményeit mutatja, hogy 1997-ben Tajvan az USÁ-ban bejegyzett találmányok számát tekintve az országok ranglistáján a hatodik helyen állt.

Említést érdemel, hogy több magyar honfitársunk szerzett és szerez elévülhetetlen érdemeket Tajvan kultúrális fejlődésében, megismertetve hazánk nevét, öregbítve hírnevét.

Néhai Pákozdi Juventina (1908-1991) kalocsai iskolai nővér Tajvan Tiencsung városában alapított egy új apácarendet és egy hírneves középiskolát, amelyek ma is virágoznak.

TOP

Iroda | Tajvan | Gazdaság | Kultúra | Linkek