vissza

A Magyar Köztársaság az „egy Kína” elvet elfogadva és külpolitikájában következetesen érvényesítve, Tajvannal nem áll diplomáciai viszonyban és nem tart fenn állam- és kormányközi kapcsolatokat. Széleskörű és fejlődő ugyanakkor a nem hivatalos jellegű együttműködés a gazdaság, a kultúra, az oktatás, a tudomány és a humán kapcsolatok több területén.

Magyarország és Tajvan között fontos összekötő kapcsot jelent a demokratikus társadalmi- és értékrend azonossága, valamint a két nép egymás iránti szimpátiája, érdeklődése.

A gazdasági együttműködéshez jól azonosítható, kölcsönös érdekek fűződnek. A világgazdasági folyamatokban mind fontosabb szerepet játszó, a tudásalapú, legfejlettebb technológiát alkalmazó gazdasági rendszer kifejlesztésében és működtetésében jelentős eredményeket felmutató Tajvan, Magyarország kiemelt ázsiai gazdasági partnerei közé tartozik, mind az árucsere-forgalom, mind pedig a tőkebefektetések szempontjából.

Magyarország és Tajvan között az első kontaktusokra azt követően került sor, hogy 1979-ben a tajvani hatóságok engedélyezték, hogy lakosaik és cégeik kapcsolatba léphessenek az akkori szocialista országokkal. A nyolcvanas évektől felgyorsult a gazdasági kapcsolatépítés, és több üzleti, pénzügyi küldöttség látogatására került sor, amelynek eredményeként a kereskedelmi forgalom volumene 1980-90. között 0.7 M USD-ről 41.7 M USD-re nőtt.

1989 augusztusában a tajvani hatóságok megszüntették azokat a korlátozó rendelkezéseket, amelyek megnehezítették magyar áruk piacra jutását, és különleges engedélyhez kötötték tajvani cégek magyarországi üzleti tevékenységét.

Az év novemberében a Kínai Külkereskedelem Fejlesztési Tanács (CETRA) és a Magyar Kereskedelmi Kamara főtitkára megállapodást írt alá kereskedelmi irodák kölcsönös felállításáról. A Tajpej Kereskedelmi Iroda (később: Tajpej Képviseleti Iroda) 1990 januárjában kezdte meg működését Budapesten.

A magyarországi rendszerváltozást követően, a magyar kormány nyilatkozatot adott ki, amelyben megerősítette Magyarország "egy Kína" politikáját, ugyanakkor azt is kifejezésre juttatta, hogy Tajvannal, mint ténylegesen létező entitással és különösen gyorsan fejlődő gazdasággal, sokoldalú kapcsolatok kiépítésére törekszik, elsősorban a kereskedelem és befektetések területén.

1998 júliusában megkezdte működését Tajpejben a Magyar Kereskedelmi Iroda, amelynek fő feladata a gazdasági együttműködés előmozdítása, az üzleti partnerkapcsolatok kiépítésének segítése és a tajvani vállalatok magyarországi befektetéseinek ösztönzése. Az Iroda létrejöttével Magyarország olyan képviseleti, érdekvédelmi jelenlétet alakított ki Tajvanon, amely a sajátos politikai helyzethez igazodva, a magyar állampolgárok, jogi személyek, vállalatok számára, a diplomáciai missziókhoz hasonló szolgáltatásokat tud nyújtani.

Az elmúlt évtized során Magyarország és Tajvan között sokoldalú együttműködés bontakozott ki. A kapcsolatépítés valamennyi lehetséges területén rendszeressé váltak a nem hivatalos kontaktusok, amelyek kölcsönös látogatásokat, csereprogramokat egyaránt magukban foglalnak.

TOP

Iroda | Hírek | Tajvan | Gazdaság |  Kultúra | Linkek