Tajvan és az EU országok közvetlen tőkebefektetési kapcsolatairól - 2004

Az anyag forrása: a tajvani Gazdasági Minisztérium 2005. januári adatai.

Az anyag nem veszi figyelembe a Virgin-, illetve  Caiman-szigetekhez hasonló adóparadicsomokon bejegyzett vállalatok beruházásait, amelyek az összes Tajvanra áramló beruházás egynegyedét, továbbá tajvani cégek külföldi beruházásainak egyharmadát teszik ki, de a befektetések a forrásáról és célállomásáról nincsenek pontos adatok.

1.                  Közvetlen külföldi tőkebefektetések (FDI) Tajvanon

A Tajvanra irányuló FDI áramlás 2004-ben 3,95 Mrd USD értéket tett ki, ami 10,55% emelkedést jelent 2003-hoz képest. A tőkebeáramlás forrásai az adóparadicsomok mellett (ezek értéke 23%-ra becsülhető - valószínűleg többnyire tajvani eredetűek) Japán (21%), az USA (9%), Hollandia (8%) és Szingapúr (5%) voltak.

Az FDI-k az IT feldolgozó szektorába (33%), a pénzügyi és biztosítási ágazatba (20%), valamint a kis- és nagykereskedelem (15%) ágazataiba irányultak.

2.         Tajvani befektetések külföldön (Kína nélkül)

A külföldre irányuló tajvani FDI értéke 2004-ben elérte a 3,38 Mrd USD értéket, ami 2003-hoz képest 14,8% csökkenést mutat.

A fő célállomások az adóparadicsomokat nem számítva (34% valószínűleg Kínába áramlott) Szingapúr (24%), az USA (16%), Japán (4%) és Ausztrália (4%) voltak. A befektetések a pénzügy és biztosítás szektorban (39%) és az IT feldolgozóipari ágazatban (34%) történtek.

Az EU tagállamaiban 2004-ben mindössze 61 M USD értékben (az éves összes tajvani külföldi befektetés 1,79%-a) valósultak meg tajvani beruházások.

3.         Tajvani befektetések Kínában

2004-ben a tajvani közvetlen befektetések Kínában elérték a 6,94 Mrd USD értéket, ami 51% emelkedést mutat 2003-hoz képest.

Tartományok szerint a tőke beruházások elsősorban Jiangsu-ban történtek – ide értve Shanghai-t (53%), amit Guangdong tartomány követ (20%) és Zheijiang (10%). Ez a három tartomány közösen több mint 80%-át vonzotta a 2004-es tajvani közvetlen befektetéseknek. Kínában a tajvani befektetések kétharmada Shanghai környékén (Jiangsu és Zheijiang) valósult meg.

Iparágak szerinti bontásban a tajvani beruházások az IT feldolgozó ipar (44%), fémipar (11%), vegyianyag gyártás (7%) és színesfém feldolgozás (6%) ágazatokban valósultak meg.

1991 óta - mióta engedélyezettek - a hivatalos tajvani beruházások összértéke Kínában elérte a 41 Mrd USD-t. Ez majdnem egyenlő nagyságú a világ összes többi országában megvalósult tajvani beruházások értékével (az adóparadicsomokban történt beruházásokkal együtt értékük 42 Mrd USD). Hangsúlyozni kell, hogy ezek a hivatalosan regisztrált beruházásokat jelentik. A tajvani befektetések pontos értékét Kínában nehéz megbecsülni. Valószínűleg az adóparadicsomokban végrehajtott befektetések nagy része Kínába irányul (15 milliárd USD) és az EU anyaga szerint legalább 80-100 Mrd USD értékűek. Általánosan elfogadott becslések szerint a tajvani befektetések értéke Kínában meghaladja a 100 Mrd. USD-t. Mérvadó szakemberek, mint pl. Vincent Siew volt miniszterelnök, jelenleg a Chunghua Gazdasági Kutatóintézet elnöke, kb. 150 Mrd USD-re becsülik a tajvani befektetések értékét, de vannak vélemények, melyek szerint megközelítik a 200 Mrd USD értéket. 

Az elmúlt évek folyamán a tajvani működő tőke beruházások elsősorban Jiangsu (43%), Guangdong (28%), Fujian (8%), Zheijiang (7%) és Hebei (4%) tartományokban valósultak meg.

4.         EU-tajvani FDI kapcsolatok

            EU beruházások Tajvanon: erősödő pozíciók

Az EU 1952-2004 között 8 Mrd USD értékű beruházást valósított meg Tajvanon. Ez az összes Tajvanra irányuló beruházás 13,7 százaléka. A legnagyobb beruházó EU-ország Hollandia (a Tajvanra irányuló tőkebefektetés 5,06 százaléka), az Egyesült Királyság (4,03%), Németország (1,99%), és Franciaország (0,78%) voltak. (Az Eurostat adatai szerint 2001-ben az EU tagországainak összesen 6,7 Mrd USD értékű beruházásai voltak Tajvanon.)

A legnagyobb külföldi beruházó ország az USA, tajvani beruházásainak értéke 13 Mrd USD, a külföldi beruházások 22%-a. A második ország Japánra, beruházásainak értéke 12 Mrd USD, az összes befektetés 20%-a. 2004 végén az EU számított a harmadik legnagyobb külföldi beruházónak Tajvanon.(Negyediknek, ha figyelembe vesszük az adóparadicsomokból származó, az összes befektetés 17%-át kitevő beruházásokat).

2003-2004-ben az EU pozíciói megerősödöttek Tajvanon. Az összes EU beruházás értéke 2003-ban 628 M USD, 2004-ben 936 M USD volt. Ez az összes Tajvanon közvetlenül befektetett külföldi tőke 17,6%-át, illetve 23,8%-át jelentette. 2003-2004-ban az EU működő tőke beruházásai 49%-kal növekedtek Tajvanon. 2004-ben az EU volt a legnagyobb külföldi tőke befektető Tajvanon, Japán 21%-kal a második, az USA 9%-kal a harmadik.

2004-ben EU-országbeli cégek valósítottak meg hármat a 8 legnagyobb értékű  külföldi beruházás közül: az Infineon (Németország) 290 M USD értékű tőkét fektetett be tajvani elektronikai (chip-gyártó) cégekbe (a legnagyobb külföldi beruházás 2004-ben), a DCM (Egyesült Királyság) 157 M USD-t fektetett be egy telekommunikációs vállalkozásba (a harmadik legnagyobb külföldi beruházás), az Infineon Holding (Hollandia) 124 millió USD-ért vásárolt egy chip gyártót (a negyedik legnagyobb külföldi beruházás).

            Tajvani beruházások az EU-ban - több lehetőséget kellene megragadni

1952 óta – az EU anyagának tajvani forrású adatai szerint, de hangsúlyozom, hogy ezek csak a hivatalosan bejegyzett befektetésekkel számolnak - 1 Mrd USD értékű tajvani befektetések valósult meg az EU országaiban, Tajvan összes külföldi befektetéseinek 2,58%-a.

2003-2004 között a tajvani befektetések alacsonyabb értékűek voltak, mint általában – 2003-ban 72 M USD, a külföldre irányuló tajvani befektetések 1,81%-a, 2004-ben 61 M USD, a tajvani befektetések 1,79%-a. (A százalékos adatok még alacsonyabbak lennének, ha beleszámítanánk a Kínában megvalósult tajvani befektetéseket is).

Tajvan külföldi befektetései - a kínai befektetéseket nem számolva - elsősorban az adóparadicsomokba irányultak (37% - ezek többnyire, nagy valószínűséggel a tajvani hatóságok által nem jóváhagyott kínai befektetésekben valósultak meg). A befektetések további cél országai az USA (19%), Szingapúr (6%), Hongkong (5%), Malajzia (4%), Vietnám (2,7%), Thaiföld (2,67%), Panama (2,62%) és Japán (2,51%) voltak.  

A tajvani befektetések az EU országaiban valamivel nagyobb értéket tettek ki, mint Japánban, de alacsonyabbak voltak, mint Vietnámban, Thaiföldön vagy Panamában.

A tajvani befektetések Európában elsősorban az elektronikai és fogyasztási cikkek (kerékpárok) gyártási ágazataiba irányultak, különösen a kelet-európai országok esetében, a többi EU ország esetében pedig a logisztikai és a kereskedelmi ágazatokba.

A tajvani működő tőke befektetések legfontosabb cél országa Csehország. Fontos tényezői a csehországi gazdaság exportjának, bár az összes Csehországban megvalósult külföldi tőkebefektetésnek csak 2%-át teszik ki.

Az alábbi ábra a tajvani FDI országonkénti megoszlását mutatja az EU-ban. Az EU adatain alapul, amelyek 2003-ban Csehországot teszik első helyre a tajvani tőkeberuházások cél országai között. A tajvani adatok szerint az Egyesült Királyság a tajvani befektetések első számú célországa az EU országai között. Az EU adatai szerint 2003-ban Csehországba irányult a tajvani befektetések 44%-a, Magyarországra pedig 4% jutott. Azt hiszem, hogy ezek a számítások sem pontos adatokra épülnek, de az arányok kb. tükrözik a valóságot.