A mezőgazdaság helyzete és a fogyasztói szokások
        Tajvan Mezőgazdaság-politika
        Mezőgazdasági kereskedelem- szabályozás Tajvanon
        Import engedélyeztetés
        Import áruk bevizsgálása
        Növényi termékek importja
        Állati termékek importja
        Vámtételek
        A tajvani mezőgazdasági termék-kereskedelem
        Árukategóriák

vissza a Gazdasag oldalra
vissza

 

A mezőgazdaság helyzete és a fogyasztói szokások

Tajvan legfontosabb mezőgazdasági termékei az élő sertés, a rizs, különféle gyümölcsök, baromfifélék, a tojás, és zöldségek. A hagyományos tajvani (kínai) étkezés legalapvetőbb eleme a rizs. Ennek ellenére, ahogyan Tajvan gazdasága fejlődésével és a globalizációval párhuzamosan egyre több külföldi étkezési szokás honosodik meg a szigeten, a rizsfogyasztás fokozatos csökkenést mutat az utóbbi 20 év távlatában. Összehasonlításul, míg 1986-ban az egy főre jutó rizsfogyasztás 85kg/év volt, addig 2001-re ez az index 50kg/év értékre csökkent.

Tajvan az egy főre jutó éves hús és seafood (tengeri ételek) fogyasztás terén a világelsők között szerepel. 2001-ben az egy főre jutó húsfogyasztás elérte a 77kg/év értéket, a seafood fogyasztás pedig a 40kg/év értéket.

Tajvan szubtropusi földrajzi fekvésének köszönhetően a szigeten egész évben teremnek gyümölcsök és zöldségek, melyekből a sziget lakói nemzetközi összehasonlításban is kimagaslóan nagy mennyiséget fogyasztanak. 2001-ben az egy főre jutó friss zöldségfogyasztás elérte a 110kg/éves szintet, a friss gyümölcsfogyasztás pedig a 135kg/éves értéket. Tejtermék fogyasztás viszonylatában Tajvan lakossága ugyanakkor elmarad a nemzetközi átlagtól.

Tajvan mezőgazdaság-politikája

Az elmúlt évtized folyamán Tajvan mezőgazdasága nagy változásokon ment keresztül, a természeti adottság függő gazdálkodást fokozatosan váltja fel a technológia-alapú (azaz magas szintű hozzáadott értéket képviselő) gazdálkodás. A kormányzat arra bíztatja a tajvani gazdákat, hogy különleges gyümölcsökkel, organikus zöldségekkel és más, nagyobb értéket képviselő termékekkel jelenjenek meg a hazai és külföldi piacokon. Ennek megfelelően a mezőgazdasági termelésben mind nagyobb szerephez jut a biotechnológiai kutatás és fejlesztés. Emellett a Mezőgazdasági Tanács (a tajvani FVM) egy olyan fejlesztési programmal állt elő, melynek lényege a földjüktől megválni hajlandó idősebb gazdák földjeinek felvásárlása, a termőterületek csökkentése, és a felszabadult földterületek más irányú hasznosítása (pl. lakásépítés, új parkterületek kialakítása).

Mezőgazdasági kereskedelem-szabályozás Tajvanon

Az utóbbi évek folyamán a vonatkozó szabályok és rendelkezések lényegesen egyszerűbbé váltak, a tajvani cégekkel való üzleti kapcsolat kiépítése egyre problémamentesebb. Az infrastruktúra folyamatosan javul, a kereskedelmi szolgáltatások szélesednek. A külföldről származó mezőgazdasági termékek behozatalát Tajvanra elsősorban a "Külkereskedelmi törvény" (Foreign Trade Act), és az "Import áruk szabályozásáról szóló rendelkezés" (Regulations Governing Import of Commodities) szabályozza.

Import engédélyeztetés

Az vonatkozó rendelkezések az import árukat "engedélyezett", "engedélyhez kötött", és "tiltott áru" kategóriájába sorolják. Az utóbbi időben tapasztalható liberalizácóis intézkedések eredményeként a tiltott és engedélyhez kötött áruk listája zsugorodik, és párhuzamosan növekszik a szabadon behozható áruk listája. Az engedélyhez kötött áruk behozatalához az importőr az import engedély kérelmezését a tajvani gazdasági minisztérium külkereskedelmi tanácsához nyújtja be (Board of Foreign Trade, BOFT). Az "Import korlátozás alá tartozó és bevizsgálásra kötelezett termékek listája" (Consolidated List of Commodities Subject to Import Restriction and Commodities Entrusted to Customs for Import Examination) c. kiadvány felsorolja a tiltott, engedélyhez kötött, valamint a bevizsgálásra kötelezett árukat vámtarifaszám szerint. Ez a dokumentum tartalmazza az adott termékek importálásának feltételeit és az érvényben lévő import szabályozókat is.

A tajvani vámtarifa rendszer a nemzetközileg elfogadott un. "Harmonized System" rendszeren nyugszik. Ez a rendszer 9463 terméket foglal magába, melyek közül 9207 (azaz 97%) hozható be Tajvanra, s ebből 8931 (94%) féle termék szabadon, importengedélyeztetés nélkül hozható be.

Import áruk bevizsgálása

Az import áruk egy bizonyos köre csak kötelező minőségi bevizsgálás mellett importálható Tajvanra. Az import áruk szúrópórba jellegű minőségi bevizsgálása a tajvani szabványok érvényesítését jelenti a külföldről a szigetre bekerülő áruk körében, mely kiterjed az áruk kínai nyelvű címkézésére, csomagolására és a higiéniai és karantén előírásokra. A bevizsgálási kötelezettség 376 féle élelmiszeripari terméket, 395 féle növényi és állati terméket, és 36 féle egyéb terméket érint. A bevizsgálás a vámeljárás előtt az érkezési kikötőben történik meg, időtartama a terméktől függően változó. A megfelelő minőségű árut a kategóriájának megfelelő bevizsgálási címkével látják el, és ezzel kerül be a belföldi forgalomba. Az import áruk bevizsgálását az árubevizsgálási törvény (Commodity Inspection Act) és annak mellékletei szabályozzák.

Árucímke

A tajvani cégekkel folytatott kereskedelemben az exportőr feladata a kiskereskedelmi érétkesítés céljából a szigetre bekerülő termékek kínai nyelvű árucímkézése. Ezen fel kell tüntetni az áru nevét, tömegét, a tárolási feltételeket, az áru összetételét, a gyártó nevét és címét, az importőr nevét és címét, elkészítését (amennyiben pl. fagyasztott élelmiszer). Mentességet kérhetnek a címkézés kötelezettsége alól a következők:

a) azok az élelmiszer-feldolgozók, amelyek saját telephelyükön történő feldolgozás céljából importálnak élelmiszert,

b) éttermek, gyorsbüfé láncok és pékségek, melyek saját konyháik részére importálnak élelmiszert,

c) azok az importőrök, melyek által behozott áru nem kerül a behozatal után közvetlenül kiskereskedelmi forgalomba, hanem az feldolgozásra, újracsomagolásra, ill. átcsomagolásra kerül.

Növényi termékek importja

Növényi termékek importja Tajvanra egyrészt növény-egészségügyi, másrészt kereskedelempolitikai okok miatt nagymértékben korlátozott. Előbbi felügyelő szerve a Mezőgazdasági Tanács (COA), utóbbié a Gazdasági Minisztérium Külkereskedelmi Tanácsa (MOEA-BOFT).

Növény-egészségügyi korlátozások

A tajvani Mezőgazdasági Tanács (a tajvani FVM) által kibocsátott "Növény és növényi termékek Tajvanra történő behozatalára vonatkozó egészségügyi korlátozások" c. kiadvány (Quarantine Restrictions on the Importation of Plants and Plant Products into Taiwan, Republic of China) teszi közzé, hogy mely ország milyen növénybetegségre hivatkozással került fel azon országok listájára, melyből növényi termék Tajvanra történő behozatala tilos. Ahhoz, hogy az adott ország lekerüljön a tiltott országok listájáról, hatóságának (Mezőgazdasági Minisztérium) megfelelő dokumentumok melléklésével kérvényeznie kell ezt a Mezőgazdasági Bizottságnál. A kérelmet a kézhezvétel után a Bizottság megvizsgálja, kiegészítő dokumentumokat kérhet be, helyszíni vizsgálatokat rendelhet el, majd ezeket feldolgozva meghozza döntését. Amennyiben a kérelmező ország nem ad időben kielégítő választ a pótlólag felvetett kérdésekre, a kérelem megvitatása lekerül a Bizottság napirendjéről. Amennyiben az adott országban bármely, a listán szereplő növénybetegség megjelenik, úgy ez a növényi termékek behozatalának újbóli megtiltását eredményezi. A betegség elmúltával az engedélyeztetési procedúrát elölről kell kezdeni (tajvani megítélés szerint Magyarország jelenleg a földközi-tengeri gyümölcslégy által fertőzött területen fekszik, ezért gyümölcsök Magyarországról nem hozhatóak be). A behozatalra kerülő termékek széles körére vonatkozik a kötelező bevizsgálás előírása (lsd. fentebb).

A fentebbiektől függetlenül konzerv kiszerelésű növényi termékek (pl. lekvár, kompót, stb.) abban az esetben növényegészségügyi korlátozások nélkül hozhatóak be Tajvanra, ha a terméket hőkezeléssel csírátlanították.

Kereskedelempolitikai korlátozások

A termékek széles körére az importőrnek előzetes import-engedélyt kell beszereznie (lsd. fentebb).

Mivel Tajvan törekszik a Kereskedelmi Világszervezetbe való belépésre, az ezt megelőző rövid időre (1998-tól kezdve várható 2000-2001. évi taggá válásáig) kedvezmények, illetve import kvóták formájában lehetőséget nyújt a friss zöldség és gyümölcs importjára azon országoknak, melyek növényegészségügyi szempontból nem marasztalhatóak el, illetve - tajvani megítélés szerint - hozzásegíthetik a taggá váláshoz a WTO-ban. Ez a politika elsőként az Egyesült Államok irányába valósult meg, majd később Kanada, az EU tagországok, illetve Ausztrália és Új-Zéland is élvezhették ezt a preferenciát.

- Friss (szárított, fagyasztott, stb.) gyümölcsök

A szabályozó rendszer különbséget tesz a Tajvanon őshonos és nem őshonos, ám termesztett gyümölcsök között. így például banánt, ananászt, guavát vagy mangót nem lehet Tajvanra behozni, míg az alma, vagy az őszibarack esetében (melyek nem őshonosak, ám kisebb mennyiségben termesztik) éves kvóták, illetve kedvezményrendszer van érvényben. A gyümölcsimport csak a BOFT előzetes engedélyével hajtható végre. A magyar szempontból érdekes gyümölcsök közül az alma az USA-ból és Kanadából mennyiségi korlátozások nélkül hozható be, míg a más országokból (Chile, Dél-Afrikai Közt., Ausztrália, Új-Zéland, Japán, Argentína, és az Európai Unió országai) származó importot kvótákkal szabályozzák. Szilva csak az USA-ból hozható be szabadon, Ausztráliából, Új-Zélandról és Chiléből kvóták alapján importálható. Barackfélék tekintetében Észak-Amerikából és európai országokból engedélyezett az import, míg Ausztráliából és Új-Zélandról csak kvóták alapján importálhatóak. A behozott termékeknek szigorú karantén szabályoknak kell megfelelni.

- Friss (szárított, fagyasztott) zöldségek

Tajvanra a burgonyán (csak az USA-ból importálható), a szárított gombán és fokhagymán kívül a legtöbb friss (szárított, fagyasztott) zöldségféle mennyiségi korlátozás nélkül behozható.

- Gabona

Rizsen kívül (amely kizárólag az USA-ból importálható) egyéb gabonanövények (búza, kukorica, stb.) mennyiségi korlátozás nélkül hozhatók be Tajvanra.

Állati termékek importja

Hasonlóan a növényi termékekhez, az állati termékek behozatala is egyrészt állategészségügyi, másrészt kereskedelempolitikai megfontolások miatt erősen korlátozott. Előbbi felügyelő szerve a Mezőgazdasági Tanács (COA), utóbbié a Gazdasági Minisztérium Külkereskedelmi Tanácsa (MOEA-BOFT).

Állategészségügyi korlátozások

Állati termékek behozatala során az állategészségügyi kérdésekkel kapcsolatban az irányadó rendelkezés az "Élő állatok és állati termékek Kínai Köztársaságba való behozatalával összefüggő állategészségügyi előírások" (Quarantine Requirements for the Importation of Animals and Animal Products to the Republic of China). E szabályozás függelékei részletesen tárgyalják a különféle állati termékek Tajvanra való bekerülésének állategészségügyi követelményeit, ideértve a vágóhidak, húsfeldolgozó létesítmények működésére vonatkozó elvárásokat, a termékek higiéniai és minőségi ellenőrzés követelményeit, és az exportáló ország állategészségügyi szervei által kiállítandó állategészségügyi igazolások tartalmi elemeit. A szabályozásnak megfelelően a Mezőgazdasági Tanács által periodikusan kibocsátott közleményekben (Announcement on Countries Free of Animal Epidemic Diseases) közlik azon országok listáját, melyekből behozhatók állati termékek. Amennyiben egy ország nem szerepel ezen a listán, úgy az állatbetegségektől való mentesség elismertetésének eljárása (Procedures for Recognition of Disease-free Status of a Foreign Country) a következő: a kérvényező ország állategészségügyi kormányzata a tajvani Mezőgazdasági Tanács előírsainak megfelelően levélben kérvényezheti az állatbetegségektől való mentesség elismerését és ehhez mellékeli a Tanács által kiadott kérdőívet kitöltve (Questionnaire for recognition of a country or zone(s) free from animal infectious disease(s)), valamint a vonatkozó dokumentumokat. A Bizottság három hónapon belül dönt arról, hogy a) elutasítja a kérelmet, b) pótlólagos információkat és dokumentumokat kér, c) helyszíni vizsgálatot rendel el (ideértve az adott országban a vágóhidak egészségügyi helyzetére vonatkozó vizsgálatot, d) helyt ad a kérelemnek. A Tajvanra exportálni szándékozó vágóhidak minőségi előírásaira a "Vágóhíd szabvány a Kínai Köztársaságban" (Standards for Slaughterhouses in the Republic of China) c. rendelkezés vonatkozik. Az állati betegségektől való mentesség elbírálása akkor ér véget, amikor az erről szóló döntését a Tanács közleményben kinyilvánítja. Az engedélyt elnyert ország állati termékeit kizárólag az adott ország állategészségügyi szerve által kiállított állategészségügyi igazolással együtt hozhatja be Tajvanra. Ennek hiányban, illetve ennek tartalmi és formai alkalmatlansága esetén a behozandó terméket visszafordítják vagy megsemmisítik. A pozitív elbírálás hatályát veszti, amennyiben az adott ország (illetve annak területe) fertőzés áldozata lesz, és lekerül az állatbetegségektől mentes országok listájáról, melyet a "Fertőző állatbetegségek ellenőrzéséről és megelőzéséről szóló rendelet" (Statute for Prevention and Control of Infectious Animal Diseases) szabályoz. A tajvani szakértők adott országba helyszíni szemle céljából történő utazásának költségeit a kérelmező ország fedezi. Amennyiben a kérelmező ország nem válaszol időben a felvetett pótlólagos kérdésekre, a mentesítés ügye lekerül a Bizottság napirendjéről. Amennyiben az adott országban bármely, a listán szereplő állatbetegség megjelenik, úgy ez az állati termékek behozatalának újbóli megtiltását eredményezi. A betegség elmúltával az engedélyeztetési procedúrát elölről kell kezdeni. A behozott termékek széles körére vonatkozik a kötelező bevizsgálás előírása (ld. fentebb).

A fentebbiektől függetlenül konzerv kiszerelésű állati eredetű termékek (pl. konzerv libamáj, konzerv sonka, stb.) állategészségügyi korlátozások nélkül importálhatóak Tajvanra, amennyiben a terméket hőkezeléssel csírátlanították. A vákuumcsomagolású hústermékekre (hőkezeléstől függetlenül) ez nem vonatkozik, azok kizárólag - a meglévő állategészségügyi egyezmény mellett - állategészségügyi igazolással importálhatóak, és azokat a tajvani hatóságok szúrópróbaszerűen bevizsgálják. Méz korlátozás nélkül jöhet be Tajvanra.

A tajvani kormány Mezőgazdasági Tanácsának 2000. december 22-i keltű hivatalos értesítője szerint Magyarországot mentesítették az 'állati betegségektől fertőzött területek' besorolás alól. A budapesti Tajpej Képviseleti Iroda írásbeli közlése szerint ezt követően élőállat, állati csontliszt és állati eredetű szerves trágya exportálható Magyarországról Tajvanra. A tajvani kormány Mezőgazdasági Tanácsának 2002. január 29-i keltű hivatalos értesítője szerint 16 magyar húsipari létesítmény 2001. október 11-e után vágott és feldolgozott sertéshús és sertéshús-alapú termékei exportálhatóak Tajvanra. A tajvani kormány Mezőgazdasági Tanácsának 2003. június 3-i hivatalos értesítője szerint a tajvani állategészségügyi szakértők által bevizsgált 19 magyar húsipari létesítmény baromfihús alapú termékei 2003. május 29-i hatállyal exportálhatóak Tajvanra. A tajvani hatóság fenti döntéséről tájékoztatta a vonatkozó helyi szervezeteket és terméktanácsokat is.

Vámtételek

Tajvanon az import forgalomban a vámtételeket az adott importáru jellegének függvényében háromféle számítási módszerrel (valorizált, specifikus és szelektív) állapítják meg. Ha így sem határozható meg az importáru valós értéke, úgy ehhez a hasonló áruk belföldi, a Tajvanra való beléptetés színhelyén érvényben levő nagykereskedelmi árát veszik alapul. Mivel ezek a vámtételek változás tárgyát képezik, ezért a tajvani Pénzügyminisztérium Vámügyi Főosztálya (http://wwweng.dgoc.gov.tw/english.asp) révén célszerű tájékozódni az aktuális vámtételekről.

Egyéb vámilletékek

Amennyiben az áru tengeri szállítással lép be Tajvanra, úgy az áru értéke 0.4%-nak megfelelő összegben az importőr kikötői karbantartási illetéket köteles leróni. Jövedéki adót köteles fizetni az importőr a behozott termék után, ha a termék a nyolc jövedéki árucsoport valamelyikébe esik. A jövedéki adó valorizációs alapú rátája 2-60%-ig terjed. Az import áruk után valorizációs alapon szintén köteles az importőr egy 0.05%-os kereskedelem-promóciós illetéket fizetni.

A tajvani mezőgazdasági termék-kereskedelem

Tajvan legfontosabb mezőgazdasági import partnerei az USA, Ausztrália, Kanada és Új-Zéland. A mezőgazdasági termelés magas költségei, a kimagasló földárak és drága munkaerő, valamint Tajvan a WTO-nak tett igéreteinek eredményeként a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek importjának értéke meghaladja az exportált árukét. Ennek megfelelően 2001-ben 3,03 milliárd USD értékű élelmiszer export mellett 6,85 milliárd USD agrár import realizálódott.

Kedvezőtlen mezőgazdasági adottságai ellenére Tajvan hagyományosan nagy állatállománnyal rendelkezik. Ez, valamint az utóbbi időben nagy fejlődést mutató malom- és olajsajtoló ipar egyre terebélyesedő piacot formál a külföldről származó gabonának, takarmánynövényeknek, és egyéb ipari haszonnövényeknek. Az 1997-es száj- és körömfájás járványt megelőzően a élő sertés és feldolgozott sertéshús export tekintélyes jövedelmet biztosított. A sziget sertésállományának, illetve sertéshús termelésének 30-40%-a a japán piacon került értékesítésre. A járvány következményeként azonban Tajvan elveszítette a japán piacot, és ezzel párhuzamosan a takarmányimport iránti igény is csökkent. Ennek ellenére a fejlett baromfiipar, a jelentős belföldi fogyasztáson alapuló sertésgazdaság, valamint a búzaliszt és növényi olajok iránti fokózdó keresletnek megfelelően Tajvan továbbra is nagy mennyiségben importál takarmánynövényeket, gabonaféléket és ipari haszonnövényeket.

Tajvan a változó fogyasztási szokásoknak és a megnövekedett vásárlóerőnek köszönhetően más áruknak is nagy, nemzetközi mércével mérve is jelentős piacává vált. Ezek közül megemlítendők a friss gyümölcsök, tejtermékek, seafood és egyéb tengeri áruk, feldolgozott gyümölcsök, friss és feldolgozott zöldségfélék, snack típusú ételek, húsáruk, borok és egyéb szeszes italok.

Árukategóriák

| Marhahús | Sertéshús | Baromfihús | Feldolgozott húsáruk | Friss gyümölcs | Bor | Kukorica | Napraforgó olaj |

Az alábbiakban röviden ismertetünk néhány mezőgazdasági termék (alapanyag) - magyar termelők és exportőrök számára is szóbajövő - tajvani importjával összefüggő adatot.

Marhahús 

1997-ben Tajvan 5.832 ezer tonna marhahúst (friss, hűtött) importált, amely 71 százalékos növekedést jelentett az 1996-os adatokhoz képest. A növekedés oka a 1997-es száj- és körömfájás járvány volt, mely szigetszerte nagy pusztítást okozott a tajvani sertésállományban. A járvány miatt a húsfogyasztás inkább marhahúsra koncentrálódott, és ezt az igényt nem lehetett helyi vágásból származó marhahússal kielégíteni. 1998-ban a marhahús import index 4.393 tonnára csökkent, ami a tajvani húsfogyasztás sertéshúshoz való visszatérését, és a marhahús iránti csökkenő igényt demonstrálja. 1999-ben a marhahús import elérte az 5,942 tonnát, ami 35%-os növekedést jelent. A 2000-ben jegyzett hirtelen növekedés után a következő két év folyamán ismét 5-6 ezer tonna körüli értékre mérséklődött a friss és hűtött marhahús-import értéke. Fagyasztott marhahús importjában a piac sokkal dinamikusabb, ám az importált mennyiség inkább az átfogó gazdasági helyzet tükrében mutat változásokat.

Tajvani marhahús  - friss és hűtött - (0201) import (tonna)

 

1998

1999

2000

2001

2002

Világ

4 393

5 942

7 121

5 580

5 623

USA

1 960

2 329

2 921

2 697

2 903

Ausztrália

1 979

1 865

2 177

1 658

1 375

Új-Zéland

346

1 442

1 774

1 029

1 141

Kanada

101

269

247

196

204

Japán

7

7

226

0

0

Argentína

0

24

0

0

0

Panama

0

6

0

0

0

Forrás: tajvani vámstatisztika

Tajvani marhahús - fagyasztott - (0202) import  (tonna)

 

1998

1999

2000 2001 2002

Világ

55 857

62 740

53 504

51 324

59 433

Ausztrália

31 237

32 949

26 391

27 097

31 852

Új-Zéland

11 344

13 947

12 676

13 195

13 563

USA

11 806

12 089

9 459

8 157

10 264

Kanada

1 406

1 830

1 982

2 804

3 400

Panama

53

276

260

71

329

Paraguay

0

0

0

0

25

Argentina

0

1 640

2 735

0

0

Japán

10

9

2

0

0

Forrás: tajvani vámstatisztika

Sertéshús 

Az elmúlt két évtized folyamán a sertéstenyésztés volt Tajvan legprofitábilisabb mezőgazdasági ágazata. Az szigeten hizlalt sertés, illetve vágott sertés és sertéshús mintegy 40 százaléka exportra került, és szinte kivétel nélkül a japán piacon kelt el. Az 1997-es száj és körömfájás járvány ezt a képletet felborította, Tajvan sertésállományának jelentős része kényszervágásra került. Emellett a sertéshús iránti kereslet relatív értékben is megcsappant. 1997-ben Tajvan 48.652 tonna sertéshúst exportált, ami 1996-hoz viszonyítva 82 százalékos visszaesést jelentett.

1997-ben Tajvan 94 tonna sertéshúst importált, kizárólag az Egyesült Államokból. 1998-ban a sertéshús piac más országok előtt is megnyílt, így a sertéshús import elérte a 12.867 tonnát. A piac további megnyitása érdekében kifejtett amerikai nyomás, és a már fentebb leírt, a WTO tagság elérése érdekében létrehozott kvótarendszer kiszélesítése hatására 1999-ben a sertéshús import tovább növekedett, majd 2000 és főleg 2001 folyamán jelentősen visszaesett. 2002-ben a sertéshús import újfent növekedett, ami a gazdasági helyzet jobbra fordulására vezethető vissza.

Tajvani sertéshús (0203) import (tonna)

 

1998

1999

2000 2001

2002

Világ

12 867

55 378

34 523

9 783

19 421

USA

11 504

44 455

27 026

7 293

11 470

Kanada

1 337

10 687

7 363

2 211

7 694

Dánia

0

0

17

186

196

Ausztrália

26

216

116

46

61

Svédország

0

0

0

47

0

Dél Korea

0

20

0

0

0

Forrás: tajvani vámstatisztika

 

Tajvani birka és kecskehús (0204) import (tonna)

 

1998

1999

2000 2001

2002

Világ

20 228

22 663

21 568

21 774

27 253

Ausztrália

16 224

16 873

16 502

16 247

20 473

Új-Zéland

3 981

5 782

5 063

5 523

6 776

USA

12

7

3

4

4

Forrás: tajvani vámstatisztika

Baromfihús 

Mivel 1998-ig a csirkehús import tilalom alá esett, igy addig Tajvanra csak pulyka és kacsahús került be külföldről. 1998-ban a WTO tagságot elősegítendő, Tajvan engedélyt adott évi 10 ezer tonna csirkehús amerikai importjára, amit aztán kiterjesztett Kanadára is. Tajvan előreláthatólag 2002-től a WTO tagja, és ennek megfelelően a csirkehús, illetve baromfihús importban alkalmazza a nemzetközi tarifa-kvóta alapú vámtarifa rendszert.

Tajvani baromfihús és belsőség (0207) import (tonna)

 

1998

1999

2000 2001

2002

Világ

10 076

33 190

26 983

16 953

31 029

USA

10 076

30 943

26 339

16 588

29 180

Kanada

0

2 246

645

365

1 849

Forrás: tajvani vámstatisztika

Feldolgozott húsáruk

Feldolgozott húsáruk körében is a feldolgozatlan húsárukra vonatkozó import szabályozás van érvényben, ám ezeket a termékeket nem sújtják kvóták. Az adott országok és Tajvan közötti állategészségügyi rendelkezések megléte az alapvető kritérium. Hazánkból ennek megfelelően a bevizsgált és júváhagyott húsipari létesítmények exportálhatják termékeiket Tajvanra.

A külföldről (Európából) behozott feldolgozott hústermékek fűszerezése a legtöbb esetben ugyanakkor nem felel meg az átlag tajvani ízlésnek, és ezért főleg a külföldi ételeket kínáló éttermek, illetve a külföldiek által látogatott szupermarketek és hipermarketek kínálnak ilyen jellegű termékeket. Ennek megfelelően a feldolgozott hústermék esetében például a kolbász, szalámi és felvágott import nem igazán jelentős, arányuk kis mértékben növekszik.

Tajvani kolbászféleség (1601) import (tonna)

 

1998

1999

2000 2001 2002

Világ

230,0

340,0

288,0

452,0

445,6

USA

221,0

337,0

276,0

418,0

371,2

Kanada

0,0

0,0

11,0

34,0

64,0

Németország

5,0

1,9

1,0

0,0

5,5

Thaiföld

0,0

0,0

0,0

0,0

4,3

Dánia

0,0

0,0

0,0

0,4

0,4

Ausztrália

0,0

0,2

0,0

0,1

0,2

Forrás: tajvani vámstatisztika

Friss gyümölcs 

Mivel földrajzi fekvésének és klímájának köszönhetően Tajvanon egész évben teremnek gyümölcsök, a friss gyümölcs fogyasztás alapvető étkezési szokássá fejlődött. A sziget lakói világviszonylatban is előkelő helyen állnak friss gyümölcs fogyasztásban. 1997-ben a tajvani lakosság friss gyümölcs fogyasztásának értékét 2,4 milliárd USD-re becsülték, ami egy főre jutó lebontásban 112 USD/év. A fokozott iparosítás, a föld és a munkaerő magas ára miatt ugyanakkor ezt az egyre növekvő keresletet a jövőben importtal kénytelen kiváltani a terület. 1997-ben az elfogyasztott friss gyümölcs 13%-a származott importból, szemben az 1996-os 11%-kal. A leginkább import-függő friss gyümölcs félék a mérsékelt égövi gyümölcsök (az alma, körte, cseresznye, szilva, szőlő, stb) és néhány trópusi gyümölcs (ananász, durian, stb). A friss gyümölcs piac megnyitásáért az USA fejtette ki a legnagyobb nyomást, így nem véletlen, hogy a legnagyobb mennyiségben a piacon jelen levő friss gyümölcs az USA-ból származik.

Tajvani friss gyümölcs (08) import (ezer USD)

 

1998

1999

2000 2001

2002

Világ

305 130

302 457

306 450

266 213

291 963

USA

185 532

180 925

187 054

166 403

141 311

Thaiföld

32 943

36 525

30 299

26 533

33 905

Új-Zéland

23 569

16 577

16 653

14 330

20 963

Chile

11 144

13 180

14 080

14 311

20 246

Dél-Korea

0

0

0

0

12 899

Japán

0

0

0

3 785

11 985

Kína

6 543

7 623

10 226

7 743

10 198

Ausztrália

5 208

7 005

7 308

5 340

9 909

Irán

9 750

13 450

9 608

6 865

9 008

Forrás: tajvani vámstatisztika

 Friss zöldség, gyökér és gumó (07) import (ezer USD)

1998 1999 2000 2001 2002

Világ

79 067

78 105

89 335

99 516

91 428

Thaiföld

4 830

4 294

9 457

19 232

19 515

USA

18 756

22 531

20 685

24 185

19 079

Kína

13 034

12 570

13 643

10 535

12 887

Japán

2 221

3 174

7 769

6 934

9 020

Vietnám

10 075

6 129

7 181

9 034

7 429

Mianmar

4 998

5 088

5 260

4 377

5 594

Ausztrália

9 084

9 923

7 593

6 541

4 463

Kanada

4 650

3 495

3 201

3 710

3 091

Új Zéland

3 024

3 768

3 228

4 238

2 689

Indonézia

3 796

3 290

2 154

3 203

2 519

Magyarország

292

983

2 137

1 245

1 169

Malájzia

114

234

1 360

2 396

968

Korea

1 054

446

406

1 079

949

Hollandia

549

673

1 134

948

685

    Forrás: tajvani vámstatisztika

Bor 

1997 egy kiemelkedően fontos év volt a tajvani borimport történetében: a külföldről behozott bor értéke illetve mennyisége egy éven belül ötszörösére növekedett, azaz egy éven belül megduplázódott az 1992-1996 közötti öt év borimportjának összértéke.

Az 1997-es év dömpingjét követően hatalmas eladatlan borkészletek halmozódtak fel a szigeten, és emiatt sok vállalat - amelyek az import bor hirtelen konjunktúrája miatt fogtak borimportba - ment csődbe. 1999-től a kisebb mértékű kockázatvállalás miatt sokkal kevesebb bor jött be a területre, és emellett a raktáron bennrekedt 1997-es import is lassan forgalomba került. A magyar borok közül eddig a Tokaji Aszú és Szamorodni, az Egri Bikavér, valamint néhány villányi és etyeki bortipus talált mérsékelt piacot Tajvanon.

Tajvani bor (2204) import (ezer USD)

 

1998

1999

2000

2001

2002

Világ

79 530

38 292

30 323

24 604

23 706

Franciaország

50 728

22 103

14 046

10 150

11 844

USA

11 709

6 986

6 984

6 229

4 200

Ausztrália

2 429

1 379

1 015

1 413

1 832

Olaszország

2 216

1 508

1 200

1 308

1 199

Kanada

1 742

1 224

1 091

790

824

Chile

1 602

612

787

508

812

Németország

1 812

892

1 594

945

772

Spanyolország

1 888

736

618

698

651

Japán

1 745

1 056

1 645

1 177

593

Argentina

530

116

186

219

198

Dél-Afrikai Közt.

650

366

288

165

195

Ausztria

856

355

213

306

180

Belgium

0

0

0

16

157

Portugália

688

381

242

157

89

Kína

0

0

0

0

77

Új-Zéland

147

161

48

27

30

Magyarország

99

27

4

12

21

Lengyelország

0

0

0

0

16

Ciprus

76

28

29

9

6

Izrael

0

0

0

0

6

Bulgária

0

0

0

0

2

Forrás: tajvani vámstatisztika

Búza 

Tajvanon a szub-tropikus és tropikus klíma okán és a szükséges nagy kiterjedésű földterület hiányában csak elenyésző mennyiségben termelnek búzát. A tajvani búzapiac évről-évre mérsékelten bővülő, stabil piac jeleit mutatta az elmúlt öt év folyamán, összhangban a lakossági fogyasztói kultúra változásával és a búzaliszt alapú élelmiszerek fokozatos térhódításával. A búzaimport 1998-ban elérte az 1 millió tonnás mennyiséget, és középtávon is ez a mennyiséghatár látszik reálisnak.

Tajvani búza (1001) import (tonna)

 

1998

1999

2000

2001

2002

Világ

1 017 682

990 557

1 157 932

1 020 852

1 153 435

USA

963 352

910 454

1 075 224

984 555

962 916

Ausztrália

54 284

44 396

47 020

34 795

103 683

India

0

0

0

1 500

68 478

Kanada

46 000

35 707

35 682

0

180 350

Németország

0

0

0

2

4

Belgium

0

0

6

0

4

Forrás: tajvani vámstatisztika

Kukorica

A tajvani kukoricaimport elsősorban a hazai állatállomány számának függvényében mutat változást. Ennek megfelelően az 1997-es száj- és körömfájás járványt követő mezőgazdasági, konkrétabb értelemben állattenyésztési szerkezetváltás, és ezen belül is a sertéstenyésztés leértékelődése visszafogta a kukorica iránti belföldi keresletet.

Tajvani kukorica (1005) import (tonna)

 

1998

1999

2000

2001

2002

Világ

4 757 910

4 823 092

4 941 789

5 198 409

5 055 204

USA

3 698 497

4 800 707

4 919 053

5 129 339

4 778 679

Argentina

1 046 091

8 505

0

0

176 410

Kína

0

0

0

0

71 034

Thaiföld

11 377

8 548

7 525

15 907

22 526

Izland

0

0

0

0

3 607

Vietnam

0

0

2 200

7 144

1 581

Ausztrália

1 401

2 880

12 360

1 676

618

Mianmar

0

1 749

315

2 272

464

Dél-Afrikai Közt.

362

528

132

239

175

Belgium

0

0

84

98

100

Indonézia

0

0

108

0

5

Hollandia

0

9

12

12

5

Brazilia

0

0

0

41 720

0

Chile

0

0

0

2

0

Kambodzsa

0

126

0

0

0

Franciaország

19

40

0

0

0

India

0

0

0

0

0

Forrás: tajvani vámstatisztika

Napraforgó olaj 

Tajvan napraforgó olaj importja 1994 és 1997 között duplájára növekedett, és az utóbbi három évben is (1998-at leszámítva) folyamatos növekedést mutat. 2001-ben az import visszaesett ugyan, ám 2002 folyamán visszatért a 30 ezer tonnás tartományba. Az étolajpiacot ennek ellenére - a hagyományos kínai konyha igényei és árbeli fekvése okán - a szójaolaj uralja. Ezzel együtt az egészséges étkezés irányába változó fogyasztói szokásoknak megfelelően a napraforgó olaj egyre nagyobb piaci részesedésre számíthat a tajvani étolaj piacon.

Tajvani napraforgó olaj (1512) import (tonna)

 

1998

1999

2000 2001 2002

Világ

22.253

32.298

30.993

21.657

30 179

USA

 12.687

27.620

22.318

16.998

16 791

Argentina

4.662

547

3.364

456

9 911

Kanada

0

0

0

373

1 006

Hollandia

35

508

2.568

1.520

904

Szingapúr

863

1.222

1.636

1.197

853

Belgium

585

439

410

400

283

Forrás: tajvani vámstatisztika

vissza a gazdasag oldalra
vissza



TOP

Iroda | Tajvan | Gazdaság |Kultúra | Linkek