vissza a gazdasag oldalra
vissza

Az alábbiakban röviden ismertetünk néhány mezőgazdasági termék (alapanyag) - magyar termelők és exportőrök számára is szóba jövő - tajvani importjával összefüggő adatot.

Marhahús

1997-ben Tajvan 5.832 ezer tonna marhahúst (friss, hűtött) importált, amely 71 százalékos növekedést jelentett az 1996-os adatokhoz képest. A növekedés oka a 1997-es száj- és körömfájás járvány volt, mely sziget szerte nagy pusztítást okozott a tajvani sertésállományban. A járvány miatt a húsfogyasztás inkább marhahúsra koncentrálódott, és ezt az igényt nem lehetett helyi vágásból származó marhahússal kielégíteni. 1998-ban a marhahús import index 4.393 tonnára csökkent, ami a tajvani húsfogyasztás sertéshúshoz való visszatérését, és a marhahús iránti csökkenő igényt demonstrálja. 1999-ben a marhahús import elérte az 5,942 tonnát, ami 35%-os növekedést jelent. A 2000-ben jegyzett hirtelen növekedés után a következő két év folyamán ismét 5-6 ezer tonna körüli értékre mérséklődött a friss és hűtött marhahús-import értéke. Fagyasztott marhahús importjában a piac sokkal dinamikusabb, ám az importált mennyiség inkább az átfogó gazdasági helyzet tükrében mutat változásokat.Magyaroszágról jelenleg nem lehet marhahúst exportálni Tajvanra.

Tajvani marhahús  - friss és hűtött - (0201) import (tonna)

 

1999

2000 2001 2002  2003 2004*

Világ

5 942

7 121

5 580

5 623

6 808 4 932

USA

2 329

2 921

2 697

2 903

3 260 66

Ausztrália

1 865

2 177

1 658

1 375

1 175 1 604

Új-Zéland

1 442

1 774

1 029

1 141

2 249 3 258

Kanada

269

247

196

204

122 0

Japán

7

226

0

0

0 0

Argentína

24

0

0

0

0 0

Panama

6

0

0

0

0 3
Forrás: tajvani vámstatisztika *2004.január-szeptember

Tajvani marhahús - fagyasztott - (0202) import  (tonna)

 

1999

2000 2001 2002  2003 2004*

Világ

62 740

53 504

51 324

59 433

65 257 43 226

Ausztrália

32 949

26 391

27 097

31 852

30 537 19 557

Új-Zéland

13 947

12 676

13 195

13 563

19 604 22 388

USA

12 089

9 459

8 157

10 264

12 859 576

Kanada

1 830

1 982

2 804

3 400

1 927 0

Panama

276

260

71

329

320 513
Argentina

1 640

2 735

0

0

0 0

Japán

9

2

0

0

9 0
Forrás: tajvani vámstatisztika *2004.január-szeptember

Feldolgozott húsáruk

Feldolgozott húsáruk körében is a feldolgozatlan húsárukra vonatkozó import szabályozás van érvényben, ám ezeket a termékeket nem sújtják kvóták. Az adott országok és Tajvan közötti állategészségügyi rendelkezések megléte az alapvető kritérium. Hazánkból ennek megfelelően a bevizsgált és jóváhagyott húsipari létesítmények exportálhatják termékeiket Tajvanra.

A külföldről (Európából) behozott feldolgozott hústermékek fűszerezése a legtöbb esetben ugyanakkor nem felel meg az átlag tajvani ízlésnek, és ezért főleg a külföldi ételeket kínáló éttermek, illetve a külföldiek által látogatott szupermarketek és hipermarketek kínálnak ilyen jellegű termékeket. Ennek megfelelően a feldolgozott hústermék esetében például a kolbász, szalámi és felvágott import nem igazán jelentős, arányuk kis mértékben növekszik.

Tajvani kolbászféleség (1601) import (tonna)

 

1999

2000 2001 2002  2003 2004*

Világ

340,0

288,0

452,0

445,6

424 246

USA

337,0

276,0

418,0

371,2

371 177
Kanada

0,0

11,0

34,0

64,0

64 48

Németország

1,9

1,0

0,0

5,5

2 2
Thaiföld

0,0

0,0

0,0

4,3

0 0
Ausztrália

0,2

0,0

0,1

0,2

1 18
Forrás: tajvani vámstatisztika *2004.január-szeptember

Friss gyümölcs

Mivel földrajzi fekvésének és klímájának köszönhetően Tajvanon egész évben teremnek gyümölcsök, a friss gyümölcs fogyasztás alapvető étkezési szokássá fejlődött. A sziget lakói világviszonylatban is előkelő helyen állnak friss gyümölcs fogyasztásban. 1997-ben a tajvani lakosság friss gyümölcs fogyasztásának értékét 2,4 milliárd USD-re becsülték, ami egy főre jutó lebontásban 112 USD/év. A fokozott iparosítás, a föld és a munkaerő magas ára miatt ugyanakkor ezt az egyre növekvő keresletet a jövőben importtal kénytelen kiváltani a terület. 1997-ben az elfogyasztott friss gyümölcs 13%-a származott importból, szemben az 1996-os 11%-kal. A leginkább import-függő friss gyümölcs félék a mérsékelt égövi gyümölcsök (az alma, körte, cseresznye, szilva, szőlő, stb) és néhány trópusi gyümölcs (ananász, durian, stb). A friss gyümölcs piac megnyitásáért az USA fejtette ki a legnagyobb nyomást, így nem véletlen, hogy a legnagyobb mennyiségben a piacon jelen levő friss gyümölcs az USA-ból származik.

Tajvani friss gyümölcs (08) import (ezer USD)

 

1999

2000 2001

2002

 2003 2004*

Világ

302 457

306 450

266 213

291 963

314 974  261 307

USA

180 925

187 054

166 403

141 311

142 798 122 828

Thaiföld

36 525

30 299

26 533

33 905

34 077 20 785

Új-Zéland

16 577

16 653

14 330

20 963

20 514 22 739

Chile

13 180

14 080

14 311

20 246

28 957 31 119
Dél-Korea

0

0

0

12 899

14 467 10 606
Japán

0

0

3 785

11 985

20 839 16 141

Kína

7 623

10 226

7 743

10 198

13 563 6 523

Ausztrália

7 005

7 308

5 340

9 909

8 106 7 031

Irán

13 450

9 608

6 865

9 008

11 585 4 367
Forrás: tajvani vámstatisztika *2004.január-szeptember

 Friss zöldség, gyökér és gumó (07) import (ezer USD)

1999 2000 2001 2002  2003 2004*

Világ

78 105

89 335

99 516

91 428

99 064 74 875

Thaiföld

4 294

9 457

19 232

19 515

19 939 14 056

USA

22 531

20 685

24 185

19 079

19 723 15 475

Kína

12 570

13 643

10 535

12 887

18 809 13 481

Japán

3 174

7 769

6 934

9 020

9 527 5 923

Vietnám

6 129

7 181

9 034

7 429

7 891 4 841

Mianmar

5 088

5 260

4 377

5 594

4 485 4 945

Ausztrália

9 923

7 593

6 541

4 463

3 878 2 842

Kanada

3 495

3 201

3 710

3 091

3 275 2 607

Új Zéland

3 768

3 228

4 238

2 689

3 842 2 067

Indonézia

3 290

2 154

3 203

2 519

2 177 1 748

Magyarország

983

2 137

1 245

1 169

856 314

Malájzia

234

1 360

2 396

968

970 856

Korea

446

406

1 079

949

654 1 344

Hollandia

673

1 134

948

685

307 209

   Forrás: tajvani vámstatisztika 

Szőlőbor

1997 egy kiemelkedően fontos év volt a tajvani borimport történetében: a külföldről behozott bor értéke illetve mennyisége egy éven belül ötszörösére növekedett, azaz egy éven belül megduplázódott az 1992-1996 közötti öt év borimportjának összértéke.

Az 1997-98-as évek dömpingjét követően hatalmas eladatlan borkészletek halmozódtak fel a szigeten, és emiatt sok vállalat - amelyek az import bor hirtelen konjunktúrája miatt fogtak borimportba - ment csődbe. 1999-től a kisebb mértékű kockázatvállalás miatt sokkal kevesebb bor jött be a területre, és emellett a raktáron bennrekedt 1997-98-as import is lassan forgalomba került. A magyar borok közül eddig a Tokaji Aszú és Szamorodni, az Egri Bikavér, valamint néhány villányi és etyeki bortípus talált mérsékelt piacot Tajvanon.

Tajvani bor (2204) import (ezer USD)

 

1999

2000

2001

2002

 2003 2004*

Világ

38 292

30 323

24 604

23 706

38 688 40 699

Franciaország

22 103

14 046

10 150

11 844

20 970 22 882

USA

6 986

6 984

6 229

4 200

6 020 5 192

Ausztrália

1 379

1 015

1 413

1 832

3 244 3 897

Olaszország

1 508

1 200

1 308

1 199

1 700 1 483

Kanada

1 224

1 091

790

824

1 220 970

Chile

612

787

508

812

1 430 1 765

Németország

892

1 594

945

772

770 800

Spanyolország

736

618

698

651

717 844

Japán

1 056

1 645

1 177

593

1 176 896
Argentina

116

186

219

198

334 721

Dél-Afrikai Közt.

366

288

165

195

317 392

Ausztria

355

213

306

180

237 286
Belgium

0

0

16

157

181 181

Portugália

381

242

157

89

110 72
Kína

0

0

0

77

11 0
Új-Zéland

161

48

27

30

63 183
Magyarország

27

4

12

21

24 14
Lengyelország

0

0

0

16

0 0
Ciprus

28

29

9

6

0 0
Izrael

0

0

0

6

81 20
Bulgária

0

0

0

2

33 22
Forrás: tajvani vámstatisztika *2004.január-szeptember

Búza

Tajvanon a szub-tropikus és tropikus klíma okán és a szükséges nagy kiterjedésű földterület hiányában csak elenyésző mennyiségben termelnek búzát. A tajvani búzapiac évről-évre mérsékelten bővülő, stabil piac jeleit mutatta az elmúlt öt év folyamán, összhangban a lakossági fogyasztói kultúra változásával és a búzaliszt alapú élelmiszerek fokozatos térhódításával. A búzaimport 1998-ban elérte az 1 millió tonnás mennyiséget, és hosszútávon is ez a mennyiséghatár látszik reálisnak.

Tajvani búza (1001) import (tonna)

 

1999

2000

2001

2002  2003 2004*

Világ

990 557

1 157 932

1 020 852

1 153 435

1 244 328 864 439

USA

910 454

1 075 224

984 555

962 916

1 014 238 773 340

Ausztrália

44 396

47 020

34 795

103 683

57 811 45 677
India

0

0

1 500

68 478

152 218 44 916

Kanada

35 707

35 682

0

180 350

0 352
Dél-Afrika 0     0     0     0     54 154

Belgium

0

6

0

4

5 0
Forrás: tajvani vámstatisztika *2004.január-szeptember

Kukorica

A tajvani kukoricaimport elsősorban a hazai állatállomány számának függvényében mutat változást. Ennek megfelelően az 1997-es száj- és körömfájás járványt követő mezőgazdasági, konkrétabb értelemben állattenyésztési szerkezetváltás, és ezen belül is a sertéstenyésztés leértékelődése visszafogta a kukorica iránti belföldi keresletet. A kukoricával takarmányozott állatállomány számának függvényében az 5 millió tonna körüli import állandósult értékké vált.

Tajvani kukorica (1005) import (tonna)

 

1999

2000

2001

2002

 2003 2004*

Világ

4 823 092

4 941 789

5 198 409

5 055 204

5 075 113 3 559 601

USA

4 800 707

4 919 053

5 129 339

4 778 679

4 780 802 3 333 817

Argentina

8 505

0

0

176 410

254 618 24 706
Kína

0

0

0

71 034

0 90 448

Thaiföld

8 548

7 525

15 907

22 526

34 907 52 164
Izland

0

0

0

3 607

3 575 0

Vietnam

0

2 200

7 144

1 581

336 27 617

Ausztrália

2 880

12 360

1 676

618

246 23

Mianmar

1 749

315

2 272

464

0 0

Dél-Afrika

528

132

239

175

110 132

Belgium

0

84

98

100

83 50

Indonézia

0

108

0

5

0 0

Hollandia

9

12

12

5

5 0

Brazilia

0

0

41 720

0

0 0

Chile

0

0

2

0

1 0

Kambodzsa

126

0

0

0

360 2 252

Franciaország

40

0

0

0

0 0

India

0

0

0

0

22 28 320
Forrás: tajvani vámstatisztika *2004.január-szeptember

Napraforgó olaj

Tajvan napraforgó olaj importja 1994 és 1997 között duplájára növekedett, és az utóbbi öt évben 30 ezer tonna körüli értéken állandósult, kisebb változásokkal.  2001-ben az import visszaesett ugyan, ám 2002 folyamán visszatért a 30 ezer tonnás tartományba. Az étolajpiacot ennek ellenére - a hagyományos kínai konyha igényei és árbeli fekvése okán - a szójaolaj uralja. Ezzel együtt az egészséges étkezés irányába változó fogyasztói szokásoknak megfelelően a napraforgó olaj egyre nagyobb piaci részesedésre számíthat a tajvani étolaj piacon.

Tajvani napraforgó olaj (1512) import (tonna)

 

1999

2000 2001 2002  2003 2004*

Világ

32 298

30 993

21 657

30 179

24 102 20 869

USA

27.620

22.318

16.998

16 791

4 761 639

Argentina

547

3.364

456

9 911

17 536 19 432
Kanada

0

0

373

1 006

0 15

Hollandia

508

2.568

1.520

904

510 0,8

Szingapúr

1.222

1.636

1.197

853

766 470

Belgium

439

410

400

283

177 158
Forrás: tajvani vámstatisztika *2004.január-szeptember

 

vissza a gazdasag oldalra
vissza



TOP

Iroda | Tajvan | Gazdaság | Utazás | Kultúra | Linkek