vissza a gazdasag oldalra
vissza

Magyarország 2003 folyamán a tajvani sertéshús import jelentős szereplője lett. A magyarországi kedvező adottságok és termelői árszint miatt Tajvan kedvező piacot kínál a magyar sertéshúsnak és sertéshús alapú termékeknek. A piac lehetőségével a magyar termelők mérsékelten élnek, termékeiket Tajvanon általában nem közvetlenül, hanem harmadik országokon (általában Németország) keresztül érékesítik.

A tajvani sertéshús piac helyzete

A tajvani gazdaság az 2000-2001-es gazdasági visszaesést, az iraki háborút és a SARS járványt közvetően 2003 folyamán stabil növekedésnek indult, ami várhatóan kiteljesedik 2004 folyamán. A sertéshús piacot az előbbiek közül a SARS járvány érintette leginkább, mivel a járvány idején az a lakosság húsfogyasztása, az éttermek és szállodák forgalma jelentősen visszaesett.

A sertésimport mértéke a helyi sertés árakon múlik. 2003 folyamán a magas tajvani sertésárak stimulálták a sertéshús behozatalt. Tajvan WTO tagsága eredményeként elfogadott kereskedelmi koncessziók hatására a helyi mezőgazdasági minisztérium a 7 milliós sertésállomány átlagos 1 milliós fogyását vetíti előre, ami szakértők szerint kissé túlzó állásfoglalás. Mindazonáltal a növekvő költségek (amerikai piaci elemzők véleménye szerint a tajvani sertéshús termelés költségei az európai és észak-amerikai költségek 1,2 - 1,7-szerese) és a koncessziók eredményeként a sertéstermelés bizonyosan csökken, ami – a lakosság növekvő sertéshús fogyasztását is figyelembe véve – középtávon a sertéshús és sertésbelsőség import jelentős növekedését vetíti előre. Hosszútávon továbbra is az egyébként effektív tajvani sertéstenyésztő- és feldolgozó ágazat lesz a főszereplő a tajvani sertéshús piacon, az import leginkább a feldolgozott termékekre és az eseti piaci űr (pl. állatbetegség járvány, hirtelen megnövekedő termelői árak) kitöltésére szorítkozik majd. Ezzel együtt a középtávon előre jelzett termeléscsökkenés hosszú távon is érezteti majd hatását. Ennek legfőbb okai:

-   Tajvan sertéshús export piacainak elvesztése az 1997-es száj- és körömfájás járvány eredményeként – ezek a piacok (főleg Japán) várhatóan még sokáig nem nyílnak meg Tajvan számára

-   A magas takarmányárak fokozzák a termelési költségeket

-   Az növekvő mennyiségű import sertésbelsőség miatt fokozódó belső piaci versenyhelyzet a WTO-tagság elnyerése után

-   A szigorodó környezetvédelmi előírások fokozzák a termelési költségeket

-   A sertéstenyésztő gazdák átlagosan magas életkora számos sertéstenyésztő gazdaság megszűnését vetíti előre

-   A szűkös szabad földterület és a új, hasznosítható földterület iránti fokozódó igény a szigorúan mezőgazdasági hasznosítású földek felszabadításához vezet.

Fentebbi okok között a legmeghatározóbb az export piacok elvesztése miatt a sertéstenyésztő ágazatban kialakult depresszió. Az 1997-es száj- és körömfájás járványt megelőzően Tajvan jelentős mennyiségben exportált minőségi sertéshúst Japánba, míg a belsőségek a belföldi fogyasztásban realizálódtak. A járvány a sertésállomány 30%-át, 3,8 millió vágóállatot pusztított el. A sertéstenyésztő gazdaságok száma az 1997-2002 közötti időszakban 25 ezerről 12 ezerre esett vissza, főleg a háztáji ás kisgazdaságok csődje miatt.

Piaci ár trendek

2003 júliusában a helyi piacon jelentősen megemelkedett az élősertés ára, 6000NTD/100 kg (174 USD) értéket érve el, ami miatt a helyi termelők – a növekedő import ellenére is – fokozzák kapacitásukat. A tajvani mezőgazdasági minisztérium arra figyelmeztet, hogy a növekvő helyi termelés és import eredményeként 2004-2005 folyamán a jelentkező túlkínálat miatt a sertésárak jelentősen visszaeshetnek, ami a helyi termelői ágazat válságához vezethet.

A mezőgazdasági minisztérium szerint az ideális élősertés árszint 4000NTD/100 kg (mintegy 120 USD). A tajvani Haszonállat Feldolgozás Technológiai Intézet adatai szerint a sertéstenyésztők önköltsége 1999-ben 3898NTD/100 kg, 2000-ben 3676NTD/100kg, 2001-ben 3800NTD/100kg volt, míg az aukciós árak átlagosan 3997NTD/100kg értéket értek el. A vágósertések átlagos súlya 110 kg-ra tehető.

Sertéshús fogyasztás

A tajvani lakosság és a tajvani-kínai konyha tradicionálisan legkedveltebb húsfajtája a sertéshús a sertéshús. A lakosság sertéshús fogyasztása éves szinten mintegy 940-970 ezer tonna. 2003-ban a becsült fogyasztás 947 ezer tonna, 2004-re a fogyasztási előrejelzés 960 ezer tonna.

Kereskedelmi kvóták

Tajvan WTO-tagsága elnyerése után a szigeten is bevezették az un. vámtarifa-alapú kvótarendszert (Tariff Rate Quota – TRQ). 2002-ben a vonatkozó kvótarendszer évi 4.384 tonna import kvótát szabott meg a sertésbelsőségek esetében, és 9.164 tonna kvótát a sertéshús-hulladékok esetében. A kvótát a belsőségek esetében kitöltötték, a húshulladék esetében 1778 tonna visszamaradt a kvótából. A 2002 január 1-vel életbelépett szabályozás szerint Tajvanon a csülök, láb, köröm és a bél számít kvótaköteles belsőségeknek. Más sertésalapú termékek nem kvótakötelesek. A máshol belsőségnek tekintett vese, máj, farok, szív importja liberalizált, azok szintén kereskedelempolitikai korlátozás nélkül hozhatóak be Tajvanra.

Állategészségügyi szabályozás

A Tajvanra irányuló húsexport termékeinek meg kell felelnie a sziget állategészségügyi és karantén rendelkezéseinek. Jelenleg az Egyesült Államok, Kanada, Ausztrália, Új-Zéland, Magyarország, Dánia, Svédország és Japán bevizsgált és jóváhagyott sertéshús-feldolgozó létesítményei exportálhatnak sertéshús alapú termékeket a területre. A tajvani kormány mezőgazdasági minisztériumának 2002. január 29-i keltű hivatalos értesítője szerint 16 magyar húsipari létesítmény 2001. október 11-e után vágott és feldolgozott sertéshús és sertéshús-alapú termékei exportálhatóak Tajvanra.

Nemzetközileg is fontos más sertéshús-termelő országok közül Hollandia kérelmét elutasították a tajvani hatóságok az ottani 2001-es száj- és körömfájás járvány okán. Dél-Korea kérelmét szintén hasonló okkal utasították el 2001-ben, majd Paraguay kérelmét 2002-ben.

Kereskedelem

2003-ban a magas sertéshús árak miatt jelentősen növekedett az import, éves szinten várhatóan mintegy 32,6 ezer tonna sertéshús import realizálódott. A növekvő kínálat miatt 2004-ben az piaci árak csökkenni fognak, ami az import mérsékelt visszaeséséhez vezethet. A tajvani sertéshús termelés a piac igényeinek 96%-át elégíti ki, a fogyasztás csupán 4% származik importból. Elemzők szerint az import havonta 3 ezer tonnával növekedhet abban az esetben, ha az aukciós árak 5000NTD/100kg fölé emelkednek.

 

Tajvani Sertéshús Import (tonna)

 

1999

2000

2001

2002

2003

2004*

USA

44 455

27 026

7 293

11 470

15 621

15 722

Kanada

10 687

7 363

2 211

7 694

14 232

14 914

Magyarország

0

0

0

0

1 074

459

Svédország

0

0

47

0

756

433

Dánia

0

17

186

196

598

411

Ausztrália

216

116

46

61

364

106

Világ

55 378

34 523

9 783

19 421

32 645

32 047

Forrás: tajvani vámstatisztika   * 2004.január-szeptember

vissza a gazdasag oldalra
vissza



TOP

Iroda | Tajvan | Gazdaság | Utazás | Kultúra | Linkek