Gazdaság » Mezőgazdaság és agrárkereskedelem » A mezőgazdaság helyzete és a fogyasztói szokások



 
A mezőgazdaság helyzete és a fogyasztói szokások

vissza a gazdasag oldalra
vissza

Tajvan látványos gazdasági fejlődésének beindulása elsődlegesen a mezőgazdaságnak köszönhető. A 60-as évektől kezdve a mezőgazdaság – tradicionális élelmiszer előállító funkcióján túl - meghatározó szerepet játszott a tőkefelhalmozásban (az exportbevételek fő forrásaként) és az iparosításban (olcsó alapanyagot biztosítva a mezőgazdasági-, illetve a textiliparnak, valamint piacot teremtve a gépiparnak). A gazdasági növekedés megalapozásán túl, a mezőgazdaság modernizációja jelentős mértékben járult hozzá az életszínvonal emelkedéséhez és a tajvani társadalom átformálásához.

A rendkívül gyorsütemű iparosítással párhuzamosan a mezőgazdaság szerepe és részesedése a nemzeti jövedelem előállításában drasztikusan visszaesett (a GDP 30%-ról, 1.7%-ra), a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya pedig 7% alá csökkent.

A világgazdaság vezető ipari országainak csoportjába került Tajvan számára, a mezőgazdaság fenntartása és fejlesztése már nem gazdasági, hanem sokkal inkább presztízs-, szociálpolitikai, illetve környezeti kérdés. A tömegtermelésről a minőségre, az új technológiák meghonosítására, a biotermékek előállítására és a kutatás-fejlesztésre tevődött át a hangsúly.

A 12 Md USD körüli termelési értékből a földművelés 42%-kal, az állattenyésztés 32.33%-kal, a halászat 25.54%-kal, az erdőgazdálkodás pedig 0.14%-kal részesedik.

Mintegy 835 ezer hektár földterület áll művelés alatt, több mint 720 ezer családi vállalkozás közreműködésével.

A mezőgazdasági növénytermelés jelentős változáson ment keresztül az elmúlt években. A WTO tagság következtében megváltozott feltételrendszer a farmereket profilváltásra kényszerítette és előtérbe került a magas hozzáadott értéket képviselő növények, zöldségek, gyümölcsök, bio- és organikus termékek előállítása.

Módosultak az étkezési szokások is. Megnövekedett a lisztalapú termékek és visszaesett a rizs fogyasztása, amely ennek ellenére megőrizte első helyét a növénytermelésben. Több mint 272 ezer hektáron termelnek rizst, ami elégséges a belső kereslet kielégítésére. Ennek ellenére, WTO kötelezettségek miatt, Tajvan jelentős mennyiségben importál (és exportál is) rizst, amit a kormány belső felvásárlásokkal kompenzál.

165 ezer hektáron, több mint 3 millió tonna zöldséget termelnek, ami elsődlegesen a hazai piacon kerül értékesítésre. A legfontosabb termékek közé tartozik a bambuszrügy, szójabab, káposzta és leveles zöldségek.

Kitűnő minőségű, de az időjárás alakulásának leginkább kitett, a tajvani gyümölcstermelés. 219 ezer hektáron, 30 fajta gyümölcsöt termesztenek, elsősorban citrusféléket, banánt, mangót, ananászt és más egzotikus gyümölcsöket. A közel 3 millió tonnás termelés mind nagyobb része kerül exportra (35-40 M USD), elsősorban Japánba (42%), de az elmúlt évben beindultak a szállítások a kínai piacra is 

Tajvan az 50-es és a 60-as években a világ vezető cukorexportőrei közé tartozott. Az áresés és a munkaerőhiány következtében, a cukornádtermesztés jelentősen visszaesett és a 100 ezer hektáros termőterület helyett, ma már csak 14.000 hektárt hasznosítanak ilyen célra. Egyidejűleg megnövekedett az import, és évente több mint 600 ezer tonna cukrot hoznak be.

Hasonló a helyzet a teával. A hazai termelés csökken, az import pedig folyamatosan növekszik. A tajvani „oolong” tea (Tajvan részesedése a nemzetközi termelésből 20%) változatlanul keresett exportcikk. Tajvan jelentős beruházásokat hajtott végre ezen a területen Vietnamban, Indonéziában és Thaiföldön, kihasználva az olcsó munkaerőt. Az érintett országokban előállított tea jelentős része visszakerül a tajvani piacra.

Tajvan jó adottságokkal rendelkezik a virágtermesztéshez és az egyik orchidea „nagyhatalom”. A termelési érték eléri a 400 M USD-t, és ebből közel 100 M USD kerül exportra, elsősorban Japán, Hongkong, az USA és Dél-Korea piacára.

A halászat profilja az elmúlt évtizedekben jelentősen átalakult; a partvidéki családi vállalkozásokból, nemzetközi mélytengeri kereskedelmi halászati iparrá fejlődött. A termelési érték meghaladja a 3 Md USD-t, melynek közel fele mélyvízi halászatból, 25%-a belföldi halgazdálkodásból, a maradék pedig partvidéki halászatból és tengeri haltenyésztésből származik.

A tajvani mezőgazdaságban az állattenyésztés részesedése több mint 30%, 4 Md USD-t megközelítő termelési értékkel. A két vezető ágazat a sertés-, és a csirketartás, amely több mint 60%-ot képvisel. A tej és a tejtermékek aránya növekszik a fogyasztási szokások változásával párhuzamosan.

Az agrártárca állat- és növényegészségügyi hivatala (BAPHIQ) folyamatosan ellenőrzi a húsipari létesítmények működését és a jelentős volumenű importot.

 

vissza a gazdasag oldalra
vissza



TOP

Iroda | Hírek | Tajvan | GazdaságKultúra | Linkek